Gömbfehérje vs szálas fehérje
A fehérjék azok a kémiai tápanyagok, amelyek a test különböző szöveteinek felépítéséhez, valamint az elhasználódott sejtek helyreállításához szükségesek. A fehérjéket 3 fő csoportba soroljuk, nevezetesen gömbölyű fehérjékre, szálas fehérjékre és membrán fehérjékre.
Különbség a szerkezetben
A gömbölyű fehérje gömb alakú, és azzal a tulajdonsággal rendelkezik, hogy kolloidokat képez a vízzel. Vízben feloldódik. A gömbfehérjéket alakjuk miatt úgynevezett szferoproteineknek is nevezik. A szálas fehérjéket pedig szkleroproteineknek is nevezik. A szálas fehérjék megnyúlt szálszerű struktúrájúak, és általában rudak vagy huzalok formájában vannak jelen. A hemoglobin a gömb fehérjék egyik példája, míg a keratin, a kollagén és az elasztin mind szálas fehérjék. A keratin megtalálható a hajban, a körmökben, tollakban stb.
Fontos megkülönböztető jellemző, hogy a szálas fehérjék vízben, gyenge savakban és gyenge bázisokban oldhatatlanok, de erős savakban és lúgokban oldódnak, míg a gömbfehérjék vízben, savakban és bázisokban oldódnak. A peptidláncokat a szálas fehérjékben erős intermolekuláris hidrogénkötések, míg a gömbfehérjékben gyenge intermolekuláris hidrogénkötések tartják össze. A szkleroproteinek nem denaturálódnak olyan könnyen, mint a gömbfehérjék.
A szálas fehérjék elsődleges és másodlagos szerkezettel rendelkeznek. Egyetlen egységből vagy szerkezetből állnak, amely többször ismétlődik. A szálas fehérjék rendkívül ellenállóak az enzimek általi emésztéssel szemben, és rendkívül szívósak. A gömbölyű fehérjék nemcsak primer, másodlagos, hanem harmadlagos és esetenként kvaterner struktúrákból is felépülhetnek. A gömbfehérjék másodlagos struktúrák egyenes láncaiból állnak, amelyek hirtelen csatlakoznak a polipeptidláncokhoz, míg a szálas fehérjék egy kis egység ismétlődő, de többszöri folytatásaiból állnak.
Különbség a funkciókban
A gömbölyű fehérjék többféle funkciót töltenek be, mivel enzimeket, sejtes hírvivőket, aminosavakat képeznek, de a rostos fehérjék csak szerkezeti fehérjékként működnek. A gömbfehérjék erősen elágazó vagy tekercses szerkezetek, és főként felelősek a létfontosságú tápanyagok, például az oxigén szállításáért a hemoglobinon keresztül. A gömbfehérjék a hemoglobin, az immunglobin, az inzulin és a tejfehérje fő forrásai. Részt vesznek az aminosavak képződésében is, amelyek minden fehérje alapvető építőkövei. Szükségesek a szervezetben a kémiai hírvivők, például a hormonok kialakulásához. Nélkülözhetetlenek más részecskék transzportereinek kialakulásához a membránon keresztül. A mioglobin egy másik példa a gömbfehérjére, amely az izmokban található fő fehérje.
A szálas fehérjékre olyan kemény struktúrák kialakítására van szükség, mint a kötőszövet, az inak és az izomrostok. A kollagén minden kötőszövetünk fő alkotóeleme. A fibroin egy szálas fehérje, amellyel a selyemhernyók selyem hálói és a pókhálók előállítása történik. A rostos fehérjék felelősek az ízületi izmok és inak mozgásának létrehozásáért.
Összegzés:
A szálas fehérjék és a gömbfehérjék méretükben, alakjukban, oldhatóságukban, megjelenésükben és funkciójukban is különböznek egymástól. A szálas fehérjék egyetlen egység ismétlődéséből állnak, és olyan láncokat képeznek, amelyek kötőszövetként működnek, valamint izomzatot és ízületi mobilitást biztosítanak. A gömbölyű fehérjék gömb alakúak, és hosszú láncokból állnak, számos ággal és hajtásokkal, amelyek kiváló transzportfehérjéket biztosítanak. A szálas fehérjék például a kollagén, elasztin, keratin, selyem stb. A gömbfehérjék például a mioglobin, hemoglobin, kazein, inzulin stb.