Jégsapkák
A jégsapkák 50 000 négyzetkilométernél kisebb jégtömegek. Lényegében kupolák, amelyek oldalról minden irányban szétterülnek. Ezenkívül meglehetősen lapos domborzattal rendelkeznek.
Hol vannak a jégsapkák?
A jégsapkák általában a szubpoláristól a polárisig terjedő régiókban és magasan fekvő helyeken találhatók. Jégsapka például az izlandi Vatnajokull.
Mi a különbség a jégtáblák és a jégsapkák között?
A jégtáblák olyan jégtömegek, amelyek mérete meghaladja az 50 000 négyzetkilométert. Ezek lényegében a jégsapkák nagyobb változatai. A fő különbség a jégtáblák és a jégsapkák között a méretük.
Hol található a Föld legrégebbi jege?
A jégsapkák és jégtáblák hihetetlenül régi jeget tartalmaznak. Az Antarktiszon található Allan-hegységben van a Föld legrégebbi jege. Az Allan Hills területe egy úgynevezett kékjég régió, ahol hajlamosak az idősebb rétegek felhalmozódni és megmaradni. A kékjégvidékek az ott megmaradt meteoritokról is híresek. Az ott lévő legrégebbi jég 2,7 millió éves.
Gleccserek
A gleccserek jégtömegek, amelyek gyakran folyókhoz hasonló mintázatban terülnek el a tájon.
Hol vannak a gleccserek?
Gleccserek képződnek azokon a területeken, ahol télen rendszeresen havazik, és nyáron nem olvad el teljesen a hó. Általában a sarki régiók közelében vagy azokon belül és magasan fekvő helyeken találhatók.
Hogyan keletkeznek a gleccserek?
Minden egymást követő hóesésnél az újabb hórétegek alatti régi hó idővel egyre jobban összetömörödik, amíg egy szemcsés, jeges üledék lesz belőle, amelyet firnnek neveznek. Végül a firn összefüggő jégtestté tömörül. Amikor egy gleccser elég nagy lesz, saját súlya alatt mozogni és deformálódni kezd. Ennek oka lehet a bazális csúszás, amikor a gleccser alján lévő jég olvad a felette lévő jég nyomása miatt. Ez csúszós felületet eredményez. A gleccserek másik mozgási módja a mechanikus kúszás.
Gleccser típusok
Lényegében kétféle gleccser létezik, az alpesi gleccserek és a jégtáblás gleccserek. Az alpesi gleccserek hegyvidéki régiókban fordulnak elő, és lefelé folynak. Az alpesi gleccserek áramlásuk során deformálják a tájat, és magukkal hordják a sziklákat, szennyeződéseket és egyéb anyagokat. A gleccserek lassan mozognak, de hosszú időn keresztül nagyon pusztítóak lehetnek, és megváltoztathatják a tájat. Az alpesi gleccserek völgyeket és tavakat vájtak hegyoldalakba, ha elegendő időt kaptak. Ahogy a gleccser mozog, az oldala mentén felhalmozódó anyagot laterális morénának nevezik. A gleccser közepe mentén felhalmozódó anyag a mediális moréna. A gleccser elején tolódott anyagot terminális morénának nevezik.
A jégtáblák sokkal nagyobbak lehetnek, mint az alpesi gleccsereké. Hajlamosak ellaposítani a tájat, és egész kontinenseket lefedhetnek. A jégtakarók közé tartozik például a grönlandi jégtakaró és az antarktiszi jégtakaró. Vannak a múltban létező jégtakarók is, amelyek azóta elolvadtak. Észak-Amerikát és Európát például egykor kontinentális gleccserek borították a pleisztocén korszakban.
Mi az a jéghegy?
Amikor egy jégtakaró találkozik az óceánnal, a gleccser víz felőli végén lévő jégdarabok idővel letörnek. Ezt a folyamatot ellésnek nevezik. A gleccserjég borjútömegeit jéghegyeknek nevezik. Egyes jéghegyek tábla alakúak, meredek oldalakkal és lapos tetejükkel, míg mások szabálytalanabb alakúak, néha kupolákkal és tornyokkal. A lebegő jégtömegnek legalább ~5 méter tengerszint feletti magasságúnak és ~30 métertől ~50 méter vastagságnak kell lennie ahhoz, hogy jéghegynek vegyék számításba. Ezenkívül legalább ~500 négyzetméteresnek kell lenniük.
Milyen állatok élnek a gleccsereken?
Míg egyes állatok gleccsereken élnek, a gleccser ökoszisztémákat a mikrobák uralják. Metántermelő mikrobákat találtak gleccserjég alatt. Egyes mikrobák a jégben is élhetnek. Például kőfaló mikrobákat találtak, amelyek vékony vízrétegekben élnek a gleccserjégben lévő sziklás törmelékszemcséken. Más mikroorganizmusokat is találtak a jégkristályokat elválasztó erekben. Egyes mikrobák még magukban a jégkristályokban is élhetnek.
A mikrobák a jég felszínén is élhetnek, ahol fontos szerepet játszanak a gleccser tömegegyensúlyában. A jégalgák például elsötétítik a felszínt, csökkentik az albedót, és fokozzák a gleccserek olvadását vagy ablációját. Ezenkívül a mikrobák bizonyos ásványokhoz, például a kriokonithoz kötődnek, ami szintén hozzájárul a gleccserek olvadásához. A nyári hónapokban egyfajta moha nőhet a gleccserek felszínén, és az állatok, például a jégférgek virágozhatnak, összetettebb ökoszisztémát hozva létre. A gleccsereken élő jégférgek alkalmazkodtak a zord, jeges körülményekhez, de egyébként tipikus férgek (az Annelida törzs tagjai), amelyek közeli rokonságban állnak a közönséges földigilisztával.
Miért fontosak a gleccserek az ember számára?
A glaciális talajművelés fontos a mezőgazdaság számára, mert termékeny talajt biztosít a növények termesztéséhez. A gleccserek számos régióban az édesvíz elsődleges forrásai is. A gleccserolvadék sok folyót is táplál, például a Gangeszt. A Gangesz folyó vize fontos Indiában és Bangladesben, ahol az édesvíz és az elektromos áram elsődleges forrása. A villamos energia vízerőművekből származik. Sok országban a gleccserek a turizmus forrásai is. Ahogy az éghajlat tovább melegszik, és a gleccserek olvadnak, ezeknek az előnyöknek az elvesztése jelentős hatással lesz azokra az emberekre, akik a gleccserektől függtek az édesvíz, az elektromosság és egyéb szükségletek tekintetében.
Milyen előnyei vannak a gleccsereknek?
Amellett, hogy a gleccserek rendszeres édesvízforrást biztosítanak az ivóvízhez és a folyók számára, a globális hőmérséklet emelkedésével szemben is védelmet jelentenek. A grönlandi és az antarktiszi jégtakaró magas albedója például sok napfényt ver vissza, így a bolygó hűvösebb, mint egyébként lenne. Ahogy ezek a jégtáblák megolvadnak, a pólusok albedója és a Föld teljes albedója drámaian csökken. Ez olyan visszacsatolási hurkot hoz létre, amely még nagyobb felmelegedéshez és ezáltal nagyobb olvadáshoz vezet.
Hasonlóságok a jégsapkák és a gleccserek között
A jégsapkák és a gleccserek egyaránt jég tömegek, amelyek több ezer négyzetkilométert is lefedhetnek.
A jégsapkák és a gleccserek közötti különbségek
A gleccserek és a jégsapkák ugyanazok?
A jégsapkák és a gleccserek hasonlóak, de nem ugyanazok. Fontos különbségek vannak köztük, beleértve a következőket.
A jégsapkák mindig 50 000 négyzetkilométernél kisebbek, míg a gleccserek sokkal nagyobbak lehetnek.
A gleccserek lejtőkön fordulhatnak elő, és domborzatuk durva míg a jégsapkák domborzata általában lapos.
A jégsapkák technikailag a gleccserek egy fajtája, míg a gleccserek egy szélesebb kategória, amely számos, folyó jégből készült felszínformára utal.
A jégsapkák általában korlátozott területre korlátozódnak, míg a gleccserek idővel jobban kitágulnak vagy elmozdulnak.
Összegzés
A jégsapkák oldalirányban kifelé áramló jégkupolák, amelyek mérete kisebb, mint 50 000 négyzetkilométer. Hasonlítanak a jégtáblákhoz, kivéve, hogy kisebbek. A gleccserek olyan jégtömegek, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy idővel saját súlyuk alatt folyjanak. Ezek alpesi gleccserekre és jégtáblás gleccserekre oszthatók. A jégtáblák általában laposak, és átívelhetnek kontinenseket. Az alpesi gleccserek kisebbek, és lejtős felületen is létezhetnek. Az alpesi gleccserek jelentősen megváltoztathatják és formálhatják a tájat. A gleccserek számos mikroorganizmusnak és néhány állatnak is otthont adnak, például jégférgeknek. A jégsapkák és a gleccserek abban hasonlítanak egymásra, hogy mindkettő nagy tömegű folyó jég.
Fontos szempontok szerint viszont különböznek egymástól. A jégsapkák 50 000 négyzetkilométernél kisebbek. A jégsapkák általában korlátozott hatótávolságon vagy területen belül is folynak. Ezenkívül a jégsapkák technikailag a gleccserek egy fajtája, míg a gleccser egy tágabb kategória, amely magában foglalja a jégsapkákat is. A jégsapkák is általában laposak vagy jellegtelenek a domborzatukban. Más gleccserek viszont 50 000 négyzetkilométernél nagyobbak lehetnek. Általában mozgékonyabbak és jobban kitágulnak, mint a jégsapkák. Lehetnek domborzatilag sík, vagy lejtőkön és egyenetlen terepen is.