Mi a különbség a növények és a gyógynövények között?

Bevezetés
A növények mindennapi életünk szerves részét képezik. Emberként szükségünk van rájuk olyan alapvető tevékenységekhez, mint a gyógyszerek, textilek, élelmiszerek és még sok más termék előállítása. Annak ellenére, hogy egy modern és iparosodott társadalomban élünk, a növényektől való függőségünk nem változik. A gyógynövények és a növények egyaránt olyan szervezetre utalnak, amely a napfényt használja fel cukrok, oxigén és egyéb tápanyagok előállítására. A növény kifejezés egy általános szó, amelyet a növényvilág egy tagjának adnak, míg a gyógynövény kifejezés valójában olyan növényre utal, amelyet emberek vagy állatok élelmiszer vagy gyógyászati ​​célokra használhatnak. A növények számos helyen jelen vannak, például iskolákban, kertekben, parkokban és még otthonunkban is. Gyökereik egy helyen tartják őket, és sokféle éghajlati viszony között fejlődhetnek. A gyógynövények viszont olyan növényfajtát alkotnak, amelyet leggyakrabban kulináris, gyógyászati ​​vagy illatos tulajdonságai miatt használnak.

Mi az a növény?
A növény az élő szervezet bármely formája, amely önmagában nem képes mozogni. Ide tartoznak az ismert mohák, páfrányok, lágyszárúak, fás szárú növények, bokrok, szőlők, fák, cserjék és így tovább. A szárazföldön vagy vízben növő élőlények közé sorolják őket, és szinte bárhol életben maradhatnak a Földön, a havas hegyvidékektől a forró és száraz sivatagi területekig. Minden növény saját táplálékot készít a napenergia felhasználásával. Szén-dioxidot fogyasztanak és oxigént bocsátanak ki.

Növényfajták
A növényeket két fő csoportra oszthatjuk: virágzó és nem virágzó növényekre. A virágzó növények, például a rózsa, a napraforgó, a mangó, a banán és az orchidea. Ismert, hogy ezek virágot hoznak, amelyek a beporzás vagy megtermékenyítés után gyümölcsökké és magvakká fejlődhetnek. Ide tartoznak a lágyszárú növények, cserjék és fák. A nem virágzó növények viszont spórákat, gombákat vagy tobozokat termelnek, amelyeket szaporodásra használnak. Gyakori példák az algák, a mohák, a páfrányok és a tűlevelűek.

A virágos növényeket zárvatermőknek is nevezik. Ezeknek a növényeknek a szaporodása virágokkal történik. Minden virágos növény magot termel. Az angiospermumok két fő kategóriába sorolhatók, nevezetesen a kétszikű és az egyszikű növényekre. A kétszikű növények a növény belsejében két sziklevéllel rendelkeznek. Hosszú csapgyökérrel rendelkeznek, és a leveleken hártyás erek találhatók. A virágok öt vagy öt szirom többszörösével is rendelkezhetnek. Gyakori példák a mangó, a citrom, az alma és a paradicsomnövények. Az egyszikű növények rostos gyökérrendszerrel és egy sziklevéllel rendelkeznek. Ereik párhuzamosak, és három szirmuk van, vagy legalább a három többszöröse a virágon belül. Az egyszikű növények példái közé tartozik a kókuszdió, a búza, a pálma, a rizs és a fokhagyma.

A nem virágzó növényeket tovább oszthatjuk magos növényekre (gymnosperms) és mag nélküliekre (bryophyta és pteridophyta). A magvakkal rendelkező növényeknél a mag nincs bezárva a gyümölcsbe, de az embrió jelen van a magban. Ezekre példák a cikádok, a tűlevelűek és a fenyők. A Bryophyta viszont nem rendelkezik magvakkal, de lehetnek levelei. Nincsenek valódi gyökereik, hanem egy gyökérszerű szerkezettel rendelkeznek, amelyet rizoidoknak neveznek. Gyakori példák közé tartoznak a mohák, a májfű és a szarvasfű. A Ptridophyta páfrányként is ismert. Jól fejlett érszövettel rendelkeznek, és leveleiken spórák vannak, mag nélkül.

A növények felhasználása
A növényeket számos célra használják fel, és mindennapi életünk létfontosságú részét képezik. Használják a főzőiparban, otthon, szabadidős tevékenységekhez, sőt aromák és esztétikai érték hozzáadására is. A kenyeret például többnyire gabonaszemekből, például búzából és rozsból készítik, míg a margarint közvetlenül növényekből, például napraforgóból préselt olajokból. A kávét a kávéfák magjaiból készítik, míg a csokoládét csak a kakaófán lévő babból. A szójabab a növényi fehérjék egyik leggazdagabb forrása, és évszázadok óta használják táplálékforrásként. Az összes előállított élelmiszer körülbelül kétharmada tartalmaz szójából készült összetevőket. A növényeket az otthoni környezetben és azon kívül is használják különféle dolgokra. Világszerte sok épületben fát használnak, legyen az a kereten belül, a padlón vagy akár a tetőn. Sokféle bútor puha és keményfából készül, míg a tapéták és festékek gyártásához különféle növényi összetevőket használnak. Ide tartozik a lenmag, a szójabab, a fenyőgyanta és a fapép.

A növényeket gyógyászati ​​célokra vagy gyógyászati ​​termékek előállítására is felhasználták. Ide tartozik az aloe vera, amelyet általában a bőr égési sérüléseinek enyhítésére használnak, valamint a pamut, amelyet kötszerek és tapaszok gyártásához használnak. A növények fontos szerepet játszanak a szabadidős tevékenységek és az esztétika megjelenés elősegítésében is. A csónakokat például gyakran különféle fából készítik, miközben számos sporttevékenységhez fűre van szükség a játékhoz. Az olyan hangszerek, mint például a gitárok, mind tartalmaznak valamilyen növényi anyagot.

Mi az a gyógynövény?
A gyógynövényeket olyan lágy növényekként határozzák meg, amelyekben kevés vagy egyáltalán nincs lignin, amely azt a kémiai anyagot képezi, amelyből a fás szárak készülnek. Általában sokkal rövidebb élettartamúak, mint sok más növényfajtának. Míg egyes fűszernövényeket gyakran használnak főzéshez, az olyan ízük vagy aromájuk miatt, amelyet az ételeknek, például a koriandernek és a mentának kölcsönöznek, másokat gyakran használnak gyógyászati ​​célokra. Illatukról jól ismertek, gazdaságokban vagy kerti ágyásokban is termeszthetők.

A gyógynövények felhasználása
A gyógynövényeknek kifejezetten sokféle felhasználási területük van, de leggyakrabban szépségápolási kezelésként, fertőtlenítőként és főzéshez használják őket. Bizonyos gyógynövények, például a levendula és a zsálya tisztító tulajdonságokkal rendelkeznek, és belekeverhetők egy tál szódabikarbónába, amely vízzel keverve súrolószerként használható. Bizonyos aromás gyógynövények, mint a rozmaring és a menta, felhasználhatók a kártevők, például az egerek és a bolhák elűzésére. A gyógynövény-kombinációkat, mint a kámforbazsalikom, levendula és rozmaring, egyfajta sajtvászon zacskóban kombinálhatjuk, és szekrényekbe helyezhetjük, hogy megóvjuk a ruhát és elriasztjuk a lepkéket. Számos gyógynövényt használtak szépségápolási kezelésként és bőrerősítőként. Például a gombaellenes tulajdonságokkal rendelkező gyógynövények, mint a zsálya, rozmaring és kakukkfű természetes samponként használhatók, amelyek segítik a korpásodás elleni küzdelmet, míg az antibakteriális és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkező gyógynövények, mint a kakukkfű, a levendula és a rozmaring, használhatók a pattanások megnyugtatására és kezelésére. A fűszernövények dekorációs célokra is használhatók, hogy rusztikus vagy friss megjelenést kölcsönözzenek a környező környezetnek.

A gyógynövények fajtái
A gyógynövények három alapvető kategóriába sorolhatók. Ide tartoznak az egynyári, évelő és kétnyári növények. Az egynyári növényeket minden vegetációs időszak elején ültetik. Általában nem élik túl a fagyot, és leggyakrabban kora tavasszal ültetik magról a beltérben. Ezután a szabadba vihetők, amikor a reggeli fagy már nem okoz gondot. Gyakori példa a koriander és a bazsalikom. Az évelő növényeket csak egyszer ültetik el, és ismert, hogy túlélik a hidegebb hőmérsékletet, és minden tavasszal visszatérnek, amikor a téli szezon elmúlt. Idővel ezek a gyógynövényfajták nagyobb és erősebb gyökérrendszert fejlesztenek ki, így jobban ellenállnak a következő téli körülményeknek. Az évelő gyógynövényekre példa a zsálya, az oregánó, a metélőhagyma és a menta. A kétnyári növényeket általában késő tavasszal ültetik, és életciklusuk befejezéséhez két szezonra van szükség. Gyakori példa a petrezselyem és a kömény.

E három fő kategóriában a gyógynövények felhasználásuk alapján tovább oszthatók kulináris gyógynövényekre, aromás fűszernövényekre és gyógynövényekre. A kulináris gyógynövények a legszélesebb körben használt gyógynövénycsoportok közé tartoznak. Ide tartozik a metélőhagyma, a kapor, a kakukkfű, a bazsalikom, a zsálya és így tovább. Ezek azonban tovább oszthatók 1) olasz fűszernövényekre, mint például oregánó, petrezselyem és kakukkfű, 2) görög fűszernövényekre, például babérlevélre 3) francia gyógynövényekre, mint például a zsálya, valamint 4) mexikói gyógynövényekre, például korianderre. Az aromás gyógynövények azok, amelyeket általában parfümökben és gyertyákban használnak. Ide tartozik a levendula, a menta és a rozmaring. Ezek közül sokat arra használnak, hogy az ágyneműt és a ruházatot illatosítsák, leggyakrabban potpourri néven ismert keverékek révén. A gyógynövényeket több ezer éve használják betegségek kezelésére és gyógyítására. A fokhagymát például összefüggésbe hozták a koleszterinszint csökkentésével.

A növények életünk számos területén fontos szerepet töltenek be, és a különböző növénycsoportok közötti különbségek megértése elengedhetetlen a megfelelő használatukhoz, és ahhoz, hogy a legnagyobb haszonhoz jussunk.

Különbség a gyógynövények és a növények között

NÖVÉNYEK
A növényvilágba tartozó élőlények általános csoportja, amely nem rendelkezik mozgásképességgel és képes saját táplálékot előállítani.
Az élettartam a növénycsoporttól függ, azonban szárazföldön vagy vízben egyaránt növekedhetnek, és szinte bárhol életben maradhatnak a Földön.
Szaporodási képességeik alapján két nagy csoportra oszthatók. Ezek virágzó és nem virágzó növények.
Gyakran használják szabadidős tevékenységekhez, esztétikai érték kölcsönzésére, valamint építési célokra.

GYÓGYNÖVÉNYEK
Lágy növényfajta, amely alig vagy egyáltalán nem tartalmaz lignint.
Sokkal rövidebb az élettartama, mint a legtöbb növénynek.
A virágzás időpontjától függően három nagy csoportra oszthatók. Ezek egynyári, évelő és kétnyári növények.
Gyakran használják főzéshez, szépségápolási kezelésekhez, aromaanyagokhoz és gyógyászati célokra.