Mi a különbség a növények és a gyógynövények között?

Bevezetés
A növények mindennapi életünk szerves részét képezik. Emberként szükségünk van rájuk olyan alapvető tevékenységekhez, mint a gyógyszerek, textilek, élelmiszerek és még sok más termék előállítása. Annak ellenére, hogy egy modern és iparosodott társadalomban élünk, a növényektől való függőségünk nem változik. A gyógynövények és a növények egyaránt olyan szervezetre utalnak, amely a napfényt használja fel cukrok, oxigén és egyéb tápanyagok előállítására. A növény kifejezés egy általános szó, amelyet a növényvilág egy tagjának adnak, míg a gyógynövény kifejezés valójában olyan növényre utal, amelyet emberek vagy állatok élelmiszer vagy gyógyászati ​​célokra használhatnak. A növények számos helyen jelen vannak, például iskolákban, kertekben, parkokban és még otthonunkban is. Gyökereik egy helyen tartják őket, és sokféle éghajlati viszony között fejlődhetnek. A gyógynövények viszont olyan növényfajtát alkotnak, amelyet leggyakrabban kulináris, gyógyászati ​​vagy illatos tulajdonságai miatt használnak.

Mi az a növény?
A növény az élő szervezet bármely formája, amely önmagában nem képes mozogni. Ide tartoznak az ismert mohák, páfrányok, lágyszárúak, fás szárú növények, bokrok, szőlők, fák, cserjék és így tovább. A szárazföldön vagy vízben növő élőlények közé sorolják őket, és szinte bárhol életben maradhatnak a Földön, a havas hegyvidékektől a forró és száraz sivatagi területekig. Minden növény saját táplálékot készít a napenergia felhasználásával. Szén-dioxidot fogyasztanak és oxigént bocsátanak ki.

Növényfajták
A növényeket két fő csoportra oszthatjuk: virágzó és nem virágzó növényekre. A virágzó növények, például a rózsa, a napraforgó, a mangó, a banán és az orchidea. Ismert, hogy ezek virágot hoznak, amelyek a beporzás vagy megtermékenyítés után gyümölcsökké és magvakká fejlődhetnek. Ide tartoznak a lágyszárú növények, cserjék és fák. A nem virágzó növények viszont spórákat, gombákat vagy tobozokat termelnek, amelyeket szaporodásra használnak. Gyakori példák az algák, a mohák, a páfrányok és a tűlevelűek.

A virágos növényeket zárvatermőknek is nevezik. Ezeknek a növényeknek a szaporodása virágokkal történik. Minden virágos növény magot termel. Az angiospermumok két fő kategóriába sorolhatók, nevezetesen a kétszikű és az egyszikű növényekre. A kétszikű növények a növény belsejében két sziklevéllel rendelkeznek. Hosszú csapgyökérrel rendelkeznek, és a leveleken hártyás erek találhatók. A virágok öt vagy öt szirom többszörösével is rendelkezhetnek. Gyakori példák a mangó, a citrom, az alma és a paradicsomnövények. Az egyszikű növények rostos gyökérrendszerrel és egy sziklevéllel rendelkeznek. Ereik párhuzamosak, és három szirmuk van, vagy legalább a három többszöröse a virágon belül. Az egyszikű növények példái közé tartozik a kókuszdió, a búza, a pálma, a rizs és a fokhagyma.

A nem virágzó növényeket tovább oszthatjuk magos növényekre (gymnosperms) és mag nélküliekre (bryophyta és pteridophyta). A magvakkal rendelkező növényeknél a mag nincs bezárva a gyümölcsbe, de az embrió jelen van a magban. Ezekre példák a cikádok, a tűlevelűek és a fenyők. A Bryophyta viszont nem rendelkezik magvakkal, de lehetnek levelei. Nincsenek valódi gyökereik, hanem egy gyökérszerű szerkezettel rendelkeznek, amelyet rizoidoknak neveznek. Gyakori példák közé tartoznak a mohák, a májfű és a szarvasfű. A Ptridophyta páfrányként is ismert. Jól fejlett érszövettel rendelkeznek, és leveleiken spórák vannak, mag nélkül.

A növények felhasználása
A növényeket számos célra használják fel, és mindennapi életünk létfontosságú részét képezik. Használják a főzőiparban, otthon, szabadidős tevékenységekhez, sőt aromák és esztétikai érték hozzáadására is. A kenyeret például többnyire gabonaszemekből, például búzából és rozsból készítik, míg a margarint közvetlenül növényekből, például napraforgóból préselt olajokból. A kávét a kávéfák magjaiból készítik, míg a csokoládét csak a kakaófán lévő babból. A szójabab a növényi fehérjék egyik leggazdagabb forrása, és évszázadok óta használják táplálékforrásként. Az összes előállított élelmiszer körülbelül kétharmada tartalmaz szójából készült összetevőket. A növényeket az otthoni környezetben és azon kívül is használják különféle dolgokra. Világszerte sok épületben fát használnak, legyen az a kereten belül, a padlón vagy akár a tetőn. Sokféle bútor puha és keményfából készül, míg a tapéták és festékek gyártásához különféle növényi összetevőket használnak. Ide tartozik a lenmag, a szójabab, a fenyőgyanta és a fapép.

A növényeket gyógyászati ​​célokra vagy gyógyászati ​​termékek előállítására is felhasználták. Ide tartozik az aloe vera, amelyet általában a bőr égési sérüléseinek enyhítésére használnak, valamint a pamut, amelyet kötszerek és tapaszok gyártásához használnak. A növények fontos szerepet játszanak a szabadidős tevékenységek és az esztétika megjelenés elősegítésében is. A csónakokat például gyakran különféle fából készítik, miközben számos sporttevékenységhez fűre van szükség a játékhoz. Az olyan hangszerek, mint például a gitárok, mind tartalmaznak valamilyen növényi anyagot.

Mi az a gyógynövény?
A gyógynövényeket olyan lágy növényekként határozzák meg, amelyekben kevés vagy egyáltalán nincs lignin, amely azt a kémiai anyagot képezi, amelyből a fás szárak készülnek. Általában sokkal rövidebb élettartamúak, mint sok más növényfajtának. Míg egyes fűszernövényeket gyakran használnak főzéshez, az olyan ízük vagy aromájuk miatt, amelyet az ételeknek, például a koriandernek és a mentának kölcsönöznek, másokat gyakran használnak gyógyászati ​​célokra. Illatukról jól ismertek, gazdaságokban vagy kerti ágyásokban is termeszthetők.

A gyógynövények felhasználása
A gyógynövényeknek kifejezetten sokféle felhasználási területük van, de leggyakrabban szépségápolási kezelésként, fertőtlenítőként és főzéshez használják őket. Bizonyos gyógynövények, például a levendula és a zsálya tisztító tulajdonságokkal rendelkeznek, és belekeverhetők egy tál szódabikarbónába, amely vízzel keverve súrolószerként használható. Bizonyos aromás gyógynövények, mint a rozmaring és a menta, felhasználhatók a kártevők, például az egerek és a bolhák elűzésére. A gyógynövény-kombinációkat, mint a kámforbazsalikom, levendula és rozmaring, egyfajta sajtvászon zacskóban kombinálhatjuk, és szekrényekbe helyezhetjük, hogy megóvjuk a ruhát és elriasztjuk a lepkéket. Számos gyógynövényt használtak szépségápolási kezelésként és bőrerősítőként. Például a gombaellenes tulajdonságokkal rendelkező gyógynövények, mint a zsálya, rozmaring és kakukkfű természetes samponként használhatók, amelyek segítik a korpásodás elleni küzdelmet, míg az antibakteriális és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkező gyógynövények, mint a kakukkfű, a levendula és a rozmaring, használhatók a pattanások megnyugtatására és kezelésére. A fűszernövények dekorációs célokra is használhatók, hogy rusztikus vagy friss megjelenést kölcsönözzenek a környező környezetnek.

A gyógynövények fajtái
A gyógynövények három alapvető kategóriába sorolhatók. Ide tartoznak az egynyári, évelő és kétnyári növények. Az egynyári növényeket minden vegetációs időszak elején ültetik. Általában nem élik túl a fagyot, és leggyakrabban kora tavasszal ültetik magról a beltérben. Ezután a szabadba vihetők, amikor a reggeli fagy már nem okoz gondot. Gyakori példa a koriander és a bazsalikom. Az évelő növényeket csak egyszer ültetik el, és ismert, hogy túlélik a hidegebb hőmérsékletet, és minden tavasszal visszatérnek, amikor a téli szezon elmúlt. Idővel ezek a gyógynövényfajták nagyobb és erősebb gyökérrendszert fejlesztenek ki, így jobban ellenállnak a következő téli körülményeknek. Az évelő gyógynövényekre példa a zsálya, az oregánó, a metélőhagyma és a menta. A kétnyári növényeket általában késő tavasszal ültetik, és életciklusuk befejezéséhez két szezonra van szükség. Gyakori példa a petrezselyem és a kömény.

E három fő kategóriában a gyógynövények felhasználásuk alapján tovább oszthatók kulináris gyógynövényekre, aromás fűszernövényekre és gyógynövényekre. A kulináris gyógynövények a legszélesebb körben használt gyógynövénycsoportok közé tartoznak. Ide tartozik a metélőhagyma, a kapor, a kakukkfű, a bazsalikom, a zsálya és így tovább. Ezek azonban tovább oszthatók 1) olasz fűszernövényekre, mint például oregánó, petrezselyem és kakukkfű, 2) görög fűszernövényekre, például babérlevélre 3) francia gyógynövényekre, mint például a zsálya, valamint 4) mexikói gyógynövényekre, például korianderre. Az aromás gyógynövények azok, amelyeket általában parfümökben és gyertyákban használnak. Ide tartozik a levendula, a menta és a rozmaring. Ezek közül sokat arra használnak, hogy az ágyneműt és a ruházatot illatosítsák, leggyakrabban potpourri néven ismert keverékek révén. A gyógynövényeket több ezer éve használják betegségek kezelésére és gyógyítására. A fokhagymát például összefüggésbe hozták a koleszterinszint csökkentésével.

A növények életünk számos területén fontos szerepet töltenek be, és a különböző növénycsoportok közötti különbségek megértése elengedhetetlen a megfelelő használatukhoz, és ahhoz, hogy a legnagyobb haszonhoz jussunk.

Különbség a gyógynövények és a növények között