Mi a különbség a szójalecitin és a napraforgó lecitin között?

Mi az a lecitin
A lecitin, más néven alfa-foszfatidil-kolin, egy emulgeáló- vagy kenőanyag, amely természetesen számos élelmiszerben előfordul, beleértve a szóját és a napraforgómagot. Théodore Gobley francia kémikus és gyógyszerész izolálta először 1845-ben, és az élelmiszer-, gyógyszer-, kozmetikai és festékiparban is használják.

Lecitin az élelmiszeriparban
A lecitin egy többfunkciós adalékanyag és tartósítószer, amelyet csokoládé, margarin, majonéz, valamint sütőipari és instant termékek gyártásában használnak foszfolipidek jótékony hatása miatt. A foszfolipidek fokozzák a víz diszperzióját, kisimítják a termékek állagát és minőségét, antioxidánsként és ízvédőként is használhatók. A pékek előnyben részesítik a napraforgó lecitint, mert könnyebb vele dolgozni, kisebb az allergiás kockázata és könnyebben tárolható, mint a szójalecitin.

Lecitin a gyógyszeriparban
Mind a szója-, mind a napraforgó lecitin-kiegészítőkről kimutatták, hogy csökkentik a koleszterinszintet, megtisztítják az elzáródott vagy eltömődött tejcsatornákat, amelyek szoptató nőknél tőgygyulladáshoz vezethetnek, továbbá csökkentik a fekélyes vastagbélgyulladást. Klinikai vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a lecitin előnyös a pattanások és gyulladások kezelésében, valamint javítja a májműködést és a szív- és az érrendszer egészségét.

A napraforgó lecitin foszfolipideket tartalmaz, amelyek szerepet játszanak a kognitív funkciók, például a memória, az észlelés, a tanulás, a döntéshozatal és a figyelem javításában. A szójalecitin felhasználható a vérnyomás csökkentésére, az immunitás erősítésére, valamint a stressz és a szorongás kezelésére. A szójalecitin azonban szintén ismert allergén, és ösztrogén hatást fejt ki, míg a napraforgólecitin normál adagja gyomorfájást, hasmenést és laza székletet okozhat.

Lecitin a kozmetikai iparban
A lecitint számos kozmetikai készítményben használják bőrkondicionálóként és szuszpenziós szerként mind leöblíthető, mind lemosható kozmetikumokhoz. Mivel kimutatták, hogy nem mérgező vagy mutagén, és nem irritálja az emberi bőrt. Mind a napraforgó, mind a szójalecitin antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, védik a sejteket az oxidatív károsodástól, így késlelteti az öregedést, és mentesíti a bőrt a ráncoktól és finom vonalaktól.

Lecitin a festékiparban
A szójalecitinnek számos funkciója van a festéktermékek gyártásában. Viszkozitáscsökkentőként, kötő- és csiszolóanyagként, emulgeáló- és korróziógátlóként is működik, valamint növeli a festékek szórási képességét.

A lecitin mellékhatásai
Míg a gyógyszerészeti és élelmiszeripari termékekben lévő lecitint az emberi szervezet le tudja metabolizálni, és lenyeléskor jól tolerálható. Néhány embernél allergiás reakciók léphetnek fel a szójalecitin elfogyasztása után. A szójalecitin az emberi szervezetben is ösztrogén hatást fejhet ki, és hormonális egyensúlyhiányt okozhat. Így a nőket meddőségre, rendszertelen menstruációra, megnövekedett mellrák kockázatra és menopauza tüneteire hajlamosíthatja. A National Lecithin webhely szerint a lecitin gyakoribb mellékhatásai közé tartozhat a fokozott nyálfolyás, az étvágycsökkenés, a hasmenés, az émelygés, a hasi fájdalom és a hasi puffadás.

A napraforgó és a szójalecitin közötti különbségek
Mind a szójalecitin, mind a napraforgó lecitin az olajnak a gumiból való elválasztásának terméke. A legfontosabb különbség az, hogy a szójalecitin extrahálásához vegyszerekre van szükség, például acetonra és hexánra. Míg a napraforgó lecitint természetes módon, hideg sajtolással vonják ki. A hidegsajtolás magában foglalja a napraforgó víztelenítését, és ezáltal a gumi, az olaj és a szilárd anyagok elválasztását.

A szójalecitin hidrofil vagy vízkedvelő, és levegővel érintkezve hajlamos csomósodni. Ezért a pékek előnyben részesítik a napraforgó lecitint, mert könnyebb vele dolgozni és tárolni. A napraforgó lecitint is egészségesebb alternatívának tekintik, mivel a szója egyfajta allergén, és nagyobb valószínűséggel lehet GMO-termék.

Összegzés
A lecitin egy emulgeálószer, amelyet az élelmiszer-, gyógyszer-, kozmetikai és festékiparban használnak. A napraforgó lecitin egészségesebb megoldásnak tűnik, mivel a szójalecitinnel ellentétben inkább hideg sajtolással, mint oldószerrel vonják ki. Valamint kevésbé valószínű, hogy a napraforgó lecitin allergiás reakciókat vált ki, továbbá nem serkenti az ösztrogéntermelést, és könnyebben tárolható mint a szójalecitin.

GYIK
A napraforgó lecitin helyettesítheti a szójalecitint?
A főzés során emulgeálószerként a napraforgó lecitin 1:1 arányban helyettesítheti a szójalecitint. Egyesek azt állítják, hogy a napraforgó lecitinnek a szójalecitint kellene helyettesítenie, mivel nagyobb eséllyel nem GMO-termék, továbbá nem serkenti az ösztrogéntermelést, és nem is ismert allergén.
A lecitin melyik formája a legjobb?
A gyógyszerészeti kiegészítők leggyakrabban szójalecitint tartalmaznak. Mivel azonban a szójalecitin serkenti az ösztrogéntermelést, hormonális egyensúlyhiányt okozhat, amely hatással van a nők reproduktív rendszerére. A nők számára ezért a napraforgó lecitin lenne a legjobb. A szakácsok és pékek a napraforgó lecitint választhatják, mert a szójalecitin használata kizárja a szójatermékekre allergiások fogyasztását. Valamint a szójalecitint nehezebb is tárolni a hidrofil vagy vízkedvelő tulajdonságai miatt.

Mi a különbség a szójalecitin és a napraforgó között?
A szója- és a napraforgó lecitin közötti különbség az alkalmazott extrakciós eljárásban rejlik. A napraforgó lecitin egészségesebb, mert nem oldószerrel, hanem hideg sajtolással vonják ki, és valószínűleg nem GMO termék. A szójalecitinpor könnyebben is csomósodik, és egyesek allergiásak lehetnek azokra a termékekre, amelyek szójalecitint használnak emulgeálószerként, így a napraforgó lecitin jobb választás az élelmiszer- és gyógyszeriparban.

Mit nyújt nekünk a napraforgó lecitin?
A napraforgó lecitin erősíti az idegrendszert azáltal, hogy védi a mielin hüvelyt, amely segít az idegimpulzusok továbbításában az agyból és a gerincvelőből a szervezetbe. A napraforgó lecitin fogyasztása javítja a neurológiai egészséget és csökkenti az olyan degeneratív betegségek kockázatát, mint az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór.