Az aktív tanulás és a passzív tanulás az ismeretek és készségek elsajátításának két stílusa vagy módszere a tanulási folyamatban. Az oktatás modern korszakában a legtöbb intézmény – az általános iskoláktól az egyetemekig – az aktív tanulást, mint hatékonyabb módszert támogatja, és megpróbálja megszüntetni vagy korlátozni a tanulók passzív tanulását. És bár az aktív tanulás hatékonysága jól dokumentált és bizonyított, úgy tűnik, hogy ugyanazok az intézmények nem tudják felszámolni a hagyományosan passzív tanulásnak minősített módszereket, ami vitákat eredményez arról, hogy melyik a jobb módszer. Vannak olyanok is, akik azt javasolják, hogy a két módszer kiegészítse egymást. Inkább az a kérdés, hogy hol, mikor és hogyan alkalmazzák az egyes módszereket.
A kettő közötti különbség főként abban rejlik, hogy az információ hogyan jut el a tanulóhoz az erőforrástól. Az erőforrások például a tanárok, az írásos anyagok és/vagy más olyan erőforrások, amelyek technológiai fejlődést tartalmaznak. További különbségek a módszertanban, a tanulás elérésében, valamint az egyes módszerek előnyeiben és hátrányaiban vannak. Az aktív és passzív tanulás közötti különbségeket a következőkben részletesebben tárgyaljuk.
Mi az aktív tanulás?
Az aktív tanulás a tanulókat bevonó módszer, a környezete pedig a tanulóközpontú tanulás.
A divergens gondolkodás, ahol a tanulók változatos és kreatív ötleteket és megoldásokat dolgoznak ki egy problémára, elősegíti az aktív tanulás. Magát a tanulást az ötletek konfliktusának tekintik, és ezen ötletek összerakása – szintetizálása – az, ami új tudást eredményez. Az aktív tanulás tipikus tanítási módszerei azok, amelyekben a tanulók nem csak hallgatnak, hanem aktívan részt vesznek. A módszer lehet olyan egyszerű, mint a tanár és a tanulók közötti megbeszélés, vagy a diákok közötti megbeszélés. Vannak gyakorlatiasabb módszerek, amelyek a laboratóriumi kísérletektől a szerepjátékokig és vitákig terjednek.
Az aktív tanulás elősegíti a gyakori visszacsatolást tanár és diák között. Ez a visszacsatolási hurok a tanár és a diák számára egyaránt mércét ad a tanulás mértékére vonatkozóan. Emellett növeli a tanulók részvételét és figyelmét, valamint ösztönzi a vitát és fejleszti a kritikus gondolkodást a tanulókban. A tanárok részéről azonban nehézkessé válik az óratervezés, mivel az aktív tanulás elősegítése rugalmasságot és spontaneitást igényel. A feldolgozható és bemutatható anyag és tudás mennyisége az idő korlátai miatt korlátozottá válik. Az is előfordulhat, hogy a tanulók elterelhetik a figyelmüket, ha nem figyelik őket megfelelően.
Mi az a passzív tanulás?
A passzív tanulás a hagyományos tanulási módszer, és itt a tanulók bevonása nagyon kevés. A környezet jellemzően tanárközpontú, a tanulók pedig csak a tanárra hallgatnak, és memorizálják, feljegyzik a hallottakat. A passzív tanulás feltételezi, hogy a tanár mestere a tantárgynak, és az ő feladata az ismeretek átadása. A tanuló szerepe viszont csak az, hogy passzív, bizalommal és megkérdőjelezhetetlenül megkapja ezt a tudást.
A passzív tanulásban működik a konvergens gondolkodás, az a feltételezés, hogy van egy helyes megoldás. A tanulást csak tanárról diákra történő gondolatok átadásaként tekintik. A passzív tanulásban a legelterjedtebb módszer az előadás és a közvetlen oktatás, a történetmesélés és az analógia használata.
A passzív tanulás lehetővé teszi a különféle információk és ismeretek gyors bemutatását. Ezenkívül a tanárnak nagyobb kontrollt biztosít a tanulási környezet felett, továbbá szervezettebbé és érthetőbbé teszi az anyag bemutatását. A passzív tanulás azt is lehetővé teszi, hogy a jegyzeteket több hallgató esetében is újra felhasználják. Másrészt az előadások köztudottan unalmasak. A tanulók hajlamosak elszakadni és motiválatlanná válni. A passzív tanulás gyakran az anyag felületes megértését is eredményezi. Kevés visszajelzés érkezik, és nagyon kevés lehetőség van a tanulás mennyiségének mérésére. A tanulók valószínűleg visszariadnak a kérdések és a félreértések hangoztatásától is.
Különbség az aktív tanulás és a passzív tanulás között
Diákok bevonása
Az aktív tanulás során a tanulók nem csak ülnek és hallgatnak, hanem nagymértékben részt vesznek a tanulási folyamatban, míg a passzív tanulás során a tanulók csak hallgatnak és jegyzetelnek.
A tanulási környezet fókusza
Az aktív tanulásban a környezet tanulóközpontú, míg a passzív tanulásban a környezet tanárközpontú.
A tanárok szerepe
Az aktív tanulásban a tanárok tulajdonképpen társtanulók, míg a passzív tanulásban mesterei a tananyagnak.
A tanulók szerepe
A tanuló szerepe az, hogy a passzív tanulás során megkérdőjelezze, megkülönböztesse és kritikus legyen a kapott információkkal szemben. Míg az aktív tanulásnál a tanulónak csak az az információ fogadása a feladata a tanártól, aki magabiztos és megkérdőjelezhetetlen.
Az érintett gondolkodás típusa
Az aktív tanulás elősegíti a divergens gondolkodást, míg a passzív tanulás elősegíti a konvergens gondolkodást.
Hogyan érhető el a tanulás
Az aktív tanulás során a tanulás a kapott információk szintetizálásával, míg a passzív tanulásban az információk internalizálásával valósul meg.
Előnyök
Az aktív tanulás lehetővé teszi a gyakori visszajelzést, serkenti a figyelmet, a részvételt és a vitát, valamint fejleszti a kritikai gondolkodást. A passzív tanulás több információ bemutatására ad lehetőséget, nagyobb kontrollt biztosít a tanárnak, és lehetővé teszi a téma szervezett bemutatását.
Hátrányok
Az aktív tanulás nem teszi lehetővé a jól megtervezett tanórát, a tanulók elterelhetik a figyelmüket, és minimális a megosztott információ mennyisége. A passzív tanulás unalmassá válhat, a tanulók figyelme elterelődhet, a megszerzett tudás felületes lehet, és minimális a visszajelzés.
Összegzés
Az aktív és a passzív tanulás különböző módszerei a tanulási folyamatban történő ismeretszerzésnek.
Az aktív tanulás bevonja a tanulót a tanulási folyamatba, módszerei tanulóközpontúak, míg a passzív tanulás nem vonja be a tanulót, és főként a tanárra fókuszál.
A modern oktatási intézmények általában az aktív tanulási módszertanokat szorgalmazzák, de a passzív tanulási módszertanok, különösen az előadások fennmaradása megmutatja a passzív tanulási módszertanok hasznosságát és értékét.
Az aktív és passzív tanulásnak is vannak előnyei és hátrányai, és mindegyik módszer ennek megfelelően alkalmazható.