Mi az az éghajlat?
Az éghajlat az átlagos időjárási mintázatokra vonatkozik, amelyek egy régión belül hosszú időn keresztül, jellemzően legalább 30 éven keresztül fordulnak elő. A légkör átlagos körülményei az éghajlat által képviselt hőmérsékleti szintjei, hosszabb időszakon át, beleértve a csapadékot és a levegőt.
Az éghajlat osztályozása
Az éghajlatot hagyományosan az éves átlagos csapadékmennyiség, a havi csapadékmennyiség és a légköri hőmérsékletük alapján osztályozzák. Az éghajlati osztályozás általános megközelítése a Koppen-rendszer, amelyet Wladimir Koppenről neveztek el, aki 1884-ben először alkotta meg az osztályozási rendszert.
Ezen az osztályozási rendszeren belül öt klímatípust különböztetnek meg:
Trópusi éghajlat
Száraz éghajlat
Mérsékelt éghajlat
Kontinentális éghajlat
Poláris éghajlat
Később egy további hegyvidéki klímát is hozzáadtak a rendszerhez, hogy figyelembe vegyék az éghajlati különbségeket ugyanabban a régióban a magasabban fekvő területeken, például a magas Andok és lábánál tapasztalható éghajlati különbségeket miatt.
Trópusi éghajlat
A trópusi éghajlaton magas a hőmérséklet és a csapadékarány. Ezek a régiók jellemzően gazdagok növényzetben és állatvilágban. A trópusi éghajlat jellemzően az Egyenlítő mentén fordul elő, és olyan területeket foglal magában, mint Dél-Amerika északi része, Délkelet-Ázsia, egyenlítői Afrika és a Karib-térség.
Száraz éghajlat
A trópusi éghajlathoz hasonlóan a száraz éghajlaton is magas a légköri hőmérséklet, de ezzel szemben a száraz éghajlaton alacsony a csapadékarány. Az alacsony csapadékarány miatt a növényzet jellemzően szűkös. A száraz éghajlatú régiók közé tartozik az afrikai szaharai régió, az amerikai délnyugat és a chilei Atacama-sivatag.
Mérsékelt éghajlat
A mérsékelt éghajlat hőmérséklete jellemzően alacsonyabb, mint a trópusi vagy száraz éghajlat. Kevesebb a csapadék, mint a trópusi régiókban, de több, mint a száraz területeken. A nyaruk meleg vagy forró lehet, a telük pedig általában enyhe. A mérsékelt éghajlat gyakori olyan régiókban, mint a Földközi-tenger medencéje, Kelet- és Közép-Kína egyes részei, valamint az Egyesült Államok délkeleti része.
Kontinentális éghajlat
A kontinentális éghajlat gyakori a kontinensek belsejében, innen ered a nevük is. A kontinentális éghajlatú területeken meleg nyár és hideg tél lesz. Az Egyesült Államok északkeleti része és Oroszország kontinentális éghajlatú területek.
Poláris éghajlat
A sarki éghajlat, ahogy a nevük is sugallja, az északi és déli féltekén a sarki régiókban fordul elő. Nagyon hideg nyár és tél jellemzi őket. A sarki éghajlat szintén nagyon száraz, de ennek ellenére jég és hó borítja, mert a jég nem olvad el könnyen. Grönlandon és az Antarktiszon sarki éghajlat uralkodik.
Mi az a klímaváltozás?
Idővel az éghajlat megváltozhat olyan tényezők változása miatt, mint a hőmérséklet és a légkör összetétele. Az éghajlatváltozás közelmúltbeli példája a globális felmelegedés, ezt a tendenciát először az 1960-as években fedezték fel, amelyben a globális átlaghőmérséklet folyamatosan emelkedik a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok légkörben való felhalmozódása miatt. Ez megváltoztathatja a bolygónkon gyakori éghajlati típusokat. Például a jégtakarók és a gleccserek globális felmelegedés miatti olvadása a sarki éghajlat végső eltűnését eredményezheti.
Mi az a biológiai életközösség (biom)?
A biom olyan biológiai közösségek összessége, amelyeket elsősorban hasonló növényzet határoz meg, és olyan tényezők is befolyásolják, mint az éghajlat és a földrajz. Az egyetlen életközösséget alkotó növényzet tartományától függően egy életközösség korlátozódhat a bolygó egy meghatározott régiójára, vagy kiterjedhet az egész felszínre.
A biomok osztályozása
A biomokat az éghajlat és a földrajz befolyásolja, de elsősorban növényzetük alapján osztályozzák őket. Nincs megegyezés a biomok osztályozásában, de általános az, hogy földi, édesvízi és tengeri biomokra osztják fel őket.
Földi biomok
Erdei biomok
Az erdei életközösségek a legváltozatosabb biomák közé tartoznak. Meghatározó jellemzőjük a fák jelenléte. Az erdei biomák lehetnek mérsékelt égövi, trópusi vagy boreálisak. Mérsékelt égövi erdők Észak-Amerika keleti részén, Nyugat-Európában és más mérsékelt éghajlatú területeken fordulnak elő. Egyértelműen meghatározott évszakok és egy határozott téli évszak jellemzi őket, amely magában foglalhatja a havat is.
A trópusi erdők az Egyenlítőtől 23,5 fok északi és 23,5 fok közötti déli régiókban fordulnak elő. Általában csak száraz évszakok és esős évszakok követik egymást, más jellegzetes évszakok nélkül.
A boreális erdők a szélesség 50. és 60. foka között fordulnak elő, és az egyik legnagyobb szárazföldi élőhelyet alkotják. Gyakoriak azokon a területeken, amelyeket enyhe nedves nyár és hosszú, hideg és száraz tél jellemez.
Füves biomok
A füves biomok jellemzően olyan területeken fordulnak elő, amelyek szárazabbak, mint az erdők számára ideális régiók. Ezek a területek füves részekben bővelkednek, míg a fák és cserjék ritkák vagy hiányoznak. A füves biomák a miocénben 25 millió évvel ezelőtt terjedtek el Észak-Amerika nyugati részén, amikor magas hegyek alakultak ki, amelyek megváltoztatták az éghajlatot és az őserdők hanyatlását okozták.
Sivatagi biomok
A sivatagi biomok olyan növényekből állnak, amelyek nagyon alacsony csapadékszintű régiókban virágoznak. A sivatagi biomok Észak-Afrikában, Amerika délnyugati részén és más alacsony csapadéktartalmú területeken találhatók. A sivatagok mindig szárazak, de nem mindig melegek. Az Antarktisz belseje is egy nagyon hideg sivatag példája.
Tundra biomok
A tundra biomok nagyon hidegek, és nagyon alacsony biológiai sokféleséggel, rövid tenyészidővel rendelkeznek. Továbbá túlzottan az elhalt szerves anyagoktól való függés jellemző rájuk. A tundrában létező növényzet is meglehetősen egyszerű szerkezetű.
Tengeri és édesvízi életközösségek
A biomok a víz alatti területekre is kiterjednek.
Édesvízi életközösségek
Az édesvízi életközösségek olyan növényeket foglalnak magukban, mint például tavak, folyók és tavak közelében vagy azokon belül találhatók.
Tengeri életközösségek
A tengeri életközösségek közé tartoznak az óceánok, a korallzátonyok és a torkolatok. Az óceáni életközösség a Föld legnagyobb biomtípusa. A víz mélysége és elhelyezkedése alapján parti/árapály, nyílt tengeri és mélységi zónákra oszthatók.
Hasonlóságok az éghajlat és a biomok között
A biomokat és az éghajlatot egyaránt a légköri hőmérséklet és a csapadék határozza meg. Egy terület éghajlatára és életközösségére egyaránt következtetni lehet egy adott régió növényvilága alapján. Ezenkívül az éghajlat jelentősen befolyásolja, hogy egy adott területen milyen biomok fognak létezni.
Különbségek az éghajlat és a biomok között
Bár van némi hasonlóság az éghajlatok és a biomok között, vannak jelentős különbségek is. Ezek közé tartoznak a következők.
Az éghajlatot a légköri hőmérséklet és a csapadék alapján osztályozzák, míg a biomokat elsősorban az egységes növényzettípusok alapján osztályozzák.
Az éghajlat meghatározhatja, hogy melyik biom van jelen, de a biom általában nem szabályozza vagy befolyásolja ugyanúgy az éghajlatot.
Az éghajlat a légkörtudományhoz tartozik, míg a biom fogalma a biológiához tartozik.
A biomok és az éghajlat összefoglalója
Az éghajlat egy régió átlagos időjárása hosszú időn keresztül. Az éghajlatot általában a levegő hőmérséklete és a csapadék alapján osztályozzák. A biom életközösség egy olyan biológiai közösség, amely hasonló növényzeten alapul, amely egy olyan régióban terül el, amely egy korlátozott földrajzi területet vagy egy egész bolygót is felölelhet. A biomokat és az éghajlatot egyaránt befolyásolja a hőmérséklet és a csapadék. Az éghajlat és a biomok közötti fő különbség az, hogy az éghajlatot elsősorban a hőmérséklet és a csapadék határozza meg, míg a biomokat a bennük lévő növényzet szerint osztályozzák. Az éghajlat elsősorban a légköri folyamatok, míg a biomok a biológia és az ökológia kérdésköre. Ezenkívül az éghajlat határozza meg, hogy milyen biomok lesznek jelen egy adott területen, míg a biomok nem határozzák meg az éghajlatot.